Gölle - Balatonszemes

Fekete István szülőfalujában, Göllén jártunk és meglátogattuk az író szülőházában berendezett múzeumot.

A személyes tárgyak, kéziratok és számos könyve különböző kiadása megtekintése közben részletes beszámolót hallgathattunk életéről, kevésbé ismert tényekkel fűszerezve.

Ezután a rekkenő hőségben a Balaton felé vettük az irányt, hosszas vízben mártózás általi felfrissülés reményében. Balatonszemesnél értünk partot és estig ki sem jöttünk a vízből. Mikor a fürdőzők kezdtek hazaszállingózni és a part kiürült, egy jókora csapat szemtelenül bizalmas dolmányos varjú szállta meg a strandot, összeszedegetve a maradékokat, amit az emberek szanaszét hagytak. Az elmélyült kutatás közben néhányuk egészen közel engedett magához, még ha elég gyanúsan is viselkedtem, egyre közelebb oldalogva, időnként teleobjektívemet rájuk szegezve.

Hattyúk tava - Sumony, július

Az idén is jókora bütykös hattyú csapat verődött össze, 160 madár használja öltözőnek a tavakat.

Néhányan közülük megadják a módját, jógázva lazítanak miközben tollazatukat cserélik.

Persze nem csak hattyúkkal találkoztam, hanem sok más mellett néhány immár rendszeresnek számító kis kárókatonával is.

A tavak között ide-oda ingázó kis kócsagok közül is lencsevégre kaptam egyet.

A madarak számbavétele után kígyót-békát kezdtem űzni, elcsípve egy vizet hasító vízisiklót és az egyik bambán napozó kecskebékát.

Madarászás után benéztem a gyűrűzőtáborba, ahol nagyban tartottak már az előkészületek a hétvégi tábornyitásra. Itt találkoztam a sumonyi Kaszással :)

HX343 - FM69

Megkaptam az Egyházasharasztiban leolvasott ELSA gyűrűs gólya adatait. Öt éve gyűrűzte Mohácson Deme Tamás és azóta ez az első megkerülése. Ugyan csak 34 km a távolság a gyűrűzés és a megfigyelés helye között, de én is szívesen bejárnám az utat, amit az elmúlt öt évben ez a madár bejárt.
Remélem még sokáig kísérhetjük figyelemmel sikeres költéseit.

Gyűrűzve:
Jelölés: Budapest HX343
Faj: Fehér gólya (Ciconia ciconia)
Kor: pullus
Dátum: 2004-06-30
Hely: Mohács, Baranya, Magyarország (46°00'N 18°41'E)
Megtaláló: Deme Tamás

Megkerült:
Jelölés: Budapest HX343
Faj: Fehér gólya (Ciconia ciconia)
Kor: kifejlett
Állapot: Egészséges, és szabadon hagyva vagy engedve
Körülmények: színes lábgyűrű(k) alapján azonosítva
Dátum: 2009-07-08
Hely: Egyházasharaszti, Baranya, Magyarország (45°49'N 18°20'E)
Megtaláló: Ónodi Miklós
Távolság: 34 km 233 fok (DNy)
Eltelt idő: 5 év 0 hónap 8 nap [1834]


Ugyancsak megkaptam a Sumonyban még márciusban leolvasott FM69-es nyakgyűrűt viselő bütykös hattyú frissített "élettörténetét". Bevallom, ezt az adatot "kissé" késve adtam le, így már a későbbi megfigyelésekkel bővült listát kaptam. :)

Gyűrűzve:
Jelölés: Gdansk AS8269
Jelölés: Színes gyűrű adva: sárga FM69
Faj: Bütykös hattyú (Cygnus olor)
Ivar: Tojó [F]
Kor: 2. évében [5]
Dátum: 2000-07-20
Hely: Stawy Rybne Wielikat, Slaskie, Lengyelország (50°01'N 18°19'E)
Egyéb adatok
Megtaláló: A. Czapulak

Megkerült:
Jelölés: Gdansk AS8269
Faj: Bütykös hattyú (Cygnus olor) [1520]
Kor: kifejlett [2]
Állapot: Egészséges, és szabadon hagyva vagy engedve [7]
Körülmények: színes nyakgyűrű(k) alapján azonosítva [82]
Dátum: 2009-03-14
Hely: Sumony, Baranya, Magyarország (45°58'N 17°56'E)
Egyéb adatok
Megtaláló: Ónodi Miklós
Távolság: 452 km 184 fok (D)
Eltelt idő: 8 év 7 hónap 25 nap [3159]

Megkerülések:

2001-07-24 Révfülöp, Magyarország (HG37) 46°51'N 17°38'E (Eddie Fritze)
2002-04-04 Sumony, Magyarország (HG30) 45°58'N 17°56'E (Bank László)
2004-01-05 Gordisa, Magyarország (HG30) 45°48'N 18°14'E (Tarlósi Hajnalka)
2006-07-29 Sumony, Magyarország (HG30) 45°58'N 17°56'E (Bank László)
2006-09-20 Sumony, Magyarország (HG30) 45°58'N 17°56'E (Ónodi Miklós)
2007-04-11 Sumony, Magyarország (HG30) 45°58'N 17°56'E (Molnár Zoltán)
2007-04-12 Sumony, Magyarország (HG30) 45°58'N 17°56'E (Molnár Zoltán)
2007-04-13 Sumony, Magyarország (HG30) 45°58'N 17°56'E (Molnár Zoltán)
2007-04-14 Sumony, Magyarország (HG30) 45°58'N 17°56'E (Molnár Zoltán)
2007-08-13 Sumony, Magyarország (HG30) 45°58'N 17°56'E (Mórocz Attila)
2007-08-14 Sumony, Magyarország (HG30) 45°58'N 17°56'E (Mórocz Attila)
2009-02-17 Almamellék, Magyarország (HG30) 46°10'N 17°53'E (Laczik Dénes)
2009-03-14 Sumony, Magyarország (HG30) 45°58'N 17°56'E (Ónodi Miklós)
2009-04-06 Sumony, Magyarország (HG30) 45°58'N 17°56'E (Molnár Zoltán)
2009-04-07 Sumony, Magyarország (HG30) 45°58'N 17°56'E (Molnár Zoltán)
2009-04-07 Sumony, Magyarország (HG30) 45°58'N 17°56'E (Wágner László)
2009-04-08 Sumony, Magyarország (HG30) 45°58'N 17°56'E (Molnár Zoltán)
2009-04-09 Sumony, Magyarország (HG30) 45°58'N 17°56'E (Molnár Zoltán)

Úgy tűnik, ez a madár nagyon beleszeretett szűkebb pátriánkba!

Soron kívül, Dávid és Góliát

Hazafelé találkoztam a rendezett sort elhagyó szürke gémmel és a békésen körözgető egerészölyvet zaklató fecskével.

Gólyaszámlálás 2009

Ma végeztük el Mónival az idei gólyaszámlálást a körzetemben, ami Pécstől kezdve az 58-as út menti településeket érinti és a Villányi-hegységtől délre, Beremendtől Rádfalváig húzódik. Ez 34 település 98 fészkelőhelyén (fészkek és fészektartók) található 40 fészek lakosságának számbavételét jelenti. Ez az én magán gólya roadshow-m.
Reggel egész kellemes időben kezdtünk, de később beborult, olykor még esegetett is az eső, szóval nem igazán volt segítőkész az időjárásfelelős. Rádfalva és Drávacsepely között az előző napokban leesett temérdek nedvesség miatt, a szokásos szűk 3 km-es földutas levágás helyett 20 km-t autóztunk, mert 4x4 ide vagy oda, az első az út helyén terpeszkedő 30 méteres pocsolyácska láttán megfutamodtunk. Azért azt sem hagytuk figyelmen kívül, hogy egy helybeli szerint kicsit odébb ennél még rosszabb az út. A kedvezőtlen idő miatt helyenként elég sok időt vesztettünk a pontos fiókaszámok megállapításával, mert a kései költések fiókái a hűvös időben bizony nem igazán akartak felállni. Persze voltak fészkek, ahol már igen csak kifelé készülődtek a szárnyaikat próbálgató fiatalok.

Az utolsó falvakban már erősen sötétedett mire végeztünk, de ott nem volt ilyen gond, mert vagy üres fészkeket, vagy anyányi fiatalokat találtunk.
Végeredményben 34 lakott fészekből 28-ban találtunk összesen 72 fiatal madarat (3x4, 14x3, 7x2, 4x1 fióka).

A "leggólyásabb" településnek újból Old bizonyult 6 fészekkel és 9 fiókával.

Egyházasharasztiban HX343-mat újból láttuk a fészkén fiókái körében.

A mai trófea: HX343

Végre, többszöri nekifutásra, sikerült leolvasni az egyik Egyházasharasztiban fészkelő fehér gólya gyűrűjét és fényképen dokumentálni azt! Néhány napja Kiss János adta hírül levelezőlistánkon, hogy az egyik fészeknél ELSA gyűrűvel jelölt madarat figyelt meg, de nem állt módjában leolvasni.

Már kétszer kerültem arra emiatt, de elsőre a madár elrepült mire meg tudtam volna nézni a kódot, másodszor pedig nem is találtam otthon a kétfiókás gólyaszülőt. Hát most harmadszorra sikerült!

A fehér óriás

Az óriási holt fehér nyár önmaga méltóságteljes emlékműveként magasodik az erdő szélén Siklós alatt, a mattyi úttól nem messze.

Ez a lila kalászos fű a zöld hátterével pedig csak egyszerűen megtetszett ott a réten.

Árvizi körtúra

Ma Mohácson a Duna vízállása meghaladta a 810 cm-t és még javában árad, ezért elindultunk a lányokkal "nagyvizet" nézni. A parti sétány már víz alatt van, de a csúcstól ez még messze van.

A part mentén több kockás sikló, köztük igazán termetes példányok játszottak mini Nessy-t, kitekintgetve a víz alól. A helyenként majd térdig érő, meglehetősen hűs vízben gázolva-térdelve készült pár érdekes kép.

Egyikük elég bizalmas volt, egészen a lábunk elé kiúszott, őt el is csíptem egy kézben fényképezkedés erejéig.

A közelben jött-ment néhány eléggé urbanizált tőkés réce, a gácsérok elég érdekesen festettek, így félig vedletten.

Ezután lejjebb vonultunk a folyó mentén Kölkedig, ahol a gáton belül varázslatos ártérhangulat fogadott minket.

A lányok mindjárt elkezdtek tücsköt-bogarat tanulmányozni és vízbőlmentést gyakorolni.

Felvetődött a kérdés, mi a manó az a szép pirosas bogyókat érlelő cserje ott az erdő szélén a vízben ácsorogva. Némi erőlködés után beugrott, hogy egy kányabangitát csodálunk.

Néhány fehér gólya az ártér és a mentettoldali gabonatáblák között ingázva szedegetett, nem túl nagy bizalmat mutatva közelítési kísérleteim iránt.

Egy fekete gólya is felbukkant pár pillanatra, de azt sikerült elbambulnom, nem úgy mint a környéken járőröző barna rétihéját.

Innen némi kerülővel haza indulva, lefényképeztem a majsi templomtoronyban különleges módon épült gólyafészket, ha már a környéken járunk, mert csak diám volt róla korábbról. A szépséghiba, hogy idén úgy látszik nincs sikeres költés itt, egy szál gólya sem volt a fészken. A diákon legalább van madár is.

A szürke légykapó program

A mentőállomás verandáján, egy falra akasztott virágcserépben kezdett költésbe egy szürke légykapó pár (jobb oldali, ronda, zöld alátétes cserép). Mivel az emberi jelenlétet nagyon jól tűrték, különben mi a ménkűt kerestek volna pont ott, már a kotlás alatt kihelyeztem egy beszállóágat (egészségügyi módszerrel, ragtapasszal), a jövendőbeli fényképezési lehetőség reményében.

Miután már a szülők elég sűrűn fordultak a koszttal, nekiültem a munka érdemi részének. Sajnos a kitett ágat csak az egyik madár használta, igaz következetesen. A másik mindig közvetlenül a fészekre szállt. Az alábbi a legelső kép ami készült, még nem volt időm mindent beállítani, ahogy leültem a gép mögé, jött a madár és lenyomtam a gombot.

Össze-vissza két napot tudtam eltölteni velük, azt is többször megszakítva, mert a betegek nem tartottak szünetet a kedvemért. Három nap lett volna, ha egyiken nem esik reggeltől estig. A következő alkalommal üresen találtam a fészket, a kollégák újságolták, hogy reggelre kirepültek a statisztáim. Igazán semmi különös nem született a dologból, de legalább van néhány elfogadható leíró képem a fajról. Jövőre azt hiszem rákészülök az ilyesmikre, néhány jól elhelyezett odúval.

Tervbe vettem egy itató létesítését az udvarban, hátha az már az idén hoz valamit!

Borzas szulák

A védett borzas szulák Convolvulus cantabrica sziklagyepeink szubmediterrán lakója, elterjedése északi határát hazánkban éri el.

SIGMA hiba!!!

Sajnos későn értesültem róla, hogy a Sigma 50-500-nak van egy könnyen kiküszöbölhető, de annál kellemetlenebb hibája!
Az objektív oldalán található határolóretesz (Zoom Lock) részeit két apró csavar tartja össze. Ezek, mint a tapasztalat mutatja, hajlamosak kiesni és azután a zoomgyűrűben helyet foglalva megszorulni. Baljós előjel, ha a retesz fellazul és feltűnően könnyen jár, a korábbiakhoz képest. Személyes tapasztalatot csak az 50-500-zal szereztem, de valószínűleg a többi Zoom Lock-os objektívnél is hasonló a helyzet, mert ez az alkatrész megtalálható még több Sigma zoomon is (80-400, 120-400, 150-500).
A baj megelőzhető, ha az ügyes tulajdonos idejében kiveszi a reteszt (csak a kívülről elérhető két csavar rögzíti) és a kapcsolót a laprugóval és a reteszlapkával összefogó apró csavarokat egyenként kihajtja, majd igen csekély mennyiségű ragasztóval kezelve visszatekeri a helyére, örökös kötést létrehozva. Már ahol kívülről rögzített a retesz, mert például a 70-300-nál más módon szerelték be.
Minden 50-500 tulajdonosnak javaslom a művelet elvégzését, amivel elég kellemetlen pillanatoktól kíméli meg magát!

Biztosítok mindenkit, borzasztó érzés mikor az objektív

elkezd korcogó hangot adva szorulni!

Mert ugye, ha valami már három optikával előfordult, az előfordulhat a többivel is!

Sosem unatkozunk!

Ha nem történik semmi dráma ügyeletben, akkor sem kell unatkozni. Ma egy laposhasú acsa jelölte ki vadászterületének a mentőállomás udvarát, leshelyül pedig az autóm felhajtott ablaktörlőjét választotta. Ezt nem találtam elég esztétikusnak és rábarkácsoltam egy gallyacskát, amit a szitakötő azonnal el is foglalt. Elég sokáig vadászgatott az udvar felett, mindig visszaülve a beállított gallyra, elég alkalmat adva a próbálkozásaimra.

Pipacsos reggel, színes naplemente

Reggel munkába menet megálltam az 58-as és M60-as utak épülő csomópontjánál, ahol több hektárnyi pipacs virít már hetek óta. Sajnos a pipacs nagy része elvirágzott már, de azért maradt még elég.

Este hazafelé menet ugyaninnen sikerült megörökíteni a naplementét és a világító felhők felett kondenzcsíkot húzó repülőgépet.

Vitézek

Reggel tettem egy kitérőt a Szársomlyó felé, hogy meglátogassam a vitézvirágokat.

Lusta gyíkok

Reggel a csarnótai Nagy-hegyen sikerült összejönnöm egy lustán napfürdőző zöld gyík párral. Vagy csak puszta jóindulatból hagyták magukat fényképezni? :)

Sumony, május és bangók meg kosborok

A napkelte kint talált a Mecseken, szarvasbangók után kutatva. Sajnos a reggeli nap nem sütött rájuk, de azért így is felkerültek a gyűjteménybe.

Azért délután még visszatértem erre a témára, mikor azért kis napot is kaptak.

Fél hétkor már Sumonyban voltam, ahol sor került az első valós térbeli találkozásra Palánkai Zsolttal, akivel már jó fél éve üzemeltetjük a BirdPhotographyHungary weboldalt. Eddig csak virtuálisan sikerült találkoznunk, de azért a dolgok így is működtek. Most a tavak között bóklászva, madarászás közben átrágtunk néhány dolgot a BPH jövőjével kapcsolatban.
A sumonyi bejárás legszebb látványossága a hat pár fiókáit vezető nyári lúd volt! Talán jövőre még többen lesznek!
Zsolt korán visszaindult, folytatni a családi hosszúhétvégét, de én még betértem a gyűrűzőtáborba, ahol a Bokros hálóállásban már szépen virágoznak a mocsári kosborok.

Még egy kis kosbor :)

Újabb reggeli séta a Siklós feletti hegyoldalban a termést hozó fekete kökörcsinek, agár- és majomkosborok, meg utóbbi hibridjének megörökítésére.