Olasz müge

Virágzó medvehagymás erdőrészt kerestem, természetesen fényképezés céljából, de nem jártam sikerrel, mert egyik felkeresett hely sem volt az igazi valamiért. De ha már arra jártam, felkerestem egy olasz mügés helyet, néhány gyorsan elkattintott kép erejéig.

Ennek az egyébként szerény megjelenésű, apró, fehér virágú növénynek az adja az érdekességét, hogy csak a Mecsekben és a Villányi-hegységben fordul elő hazánkban.

Pókbangó, az első

Itt a tavasz sűrűje, egyre másra jönnek elő a szebbnél szebb fotóalanyok. A bangók első hírnökei, a pókbangók már virágoznak a Villányi-hegységben!

Sápadozó szépségek

Hazai orchideáink legkorábban nyíló, szerény megjelenésű képviselője a sápadt kosbor. Mégis, halványsárgán árnyalt virágainak egyszerű szépsége engem nagyon megfogott. Nagy élmény volt az erdő árnyékos alján, az ágak sűrűjén áttűnő napfény játékát figyelni a virágokon. Így persze a fényképezés is inkább türelemjáték volt, a pillanatról pillanatra változó megvilágításban. Azt hiszem, minél hamarabb vissza kell térnem hozzájuk más napszakban, talán mikor a lemenő nap éppen utolsó sugarait veti rájuk.

Pöszörlégy

Ezzel a jópofa, apró lénnyel családi falujáró sétánk közben futottam össze, amint a fürtös gyöngyike virágait szondázgatta. Ő egy feketefarú pöszörlégy. Még jó, hogy nem tudja, hogy ilyen idétlen nevet adtak neki a rovarászok! :)

A kockás el van vetve!

A kockás liliomok is erősen a virágzás vége felé járnak, úgy látszik idén már így lesz, mindenhová az utolsó pillanatban érek oda. Reggel felhívtam Balázs barátom, hogy megyek levegőzni, nincs-e kedve társulni, erre ő mondja, hogy fél óra múlva veszi fel a társait és indulnak, ugyanoda. Pedig nem is beszéltük meg! Mire ők odaértek, már tettem egy rövid szemlét, hogy merre érdemes elindulni a liliomos erdőben. Bár már sok hervadozó virágot találtam, azért még volt jócskán frissen nyílott is. Mindenki kiszemelt magának egy rokonszenves tövet és nekilátott megvalósítani az elképzelését.

A késő délután megint csak itt talált, ez alkalommal családi kirándulás keretében, egy lemenő napos kép reményében, de sajnos arról lemaradtunk. Ezúttal újabb két fényművésszel találkoztunk, Takács Gábor és barátja kuporgott a liliomok között. Még napszállta után, erős szürkületben is folytatták az alkotást, vakuk és derítőlapok bevetésével.