Természetfotós találkozó a liliomoknál

Délután lekísértem két természetfotós ismerősömet a Dráva ártérbe, a kockás liliomokhoz. Ők rövidesen mélyen belemerültek a virágfotózásba, a liliomok között ülve-fekve-görnyedve váltogatták a beállításokat.

Közben megérkezett két másik helybéli kolléga, szintén hasonló céllal járva az erdőt, óriási mértékben emelve az egy négyzetkilométerre eső fotósok számát :)
Mindjárt rögtönöztünk egy Év Ifjú Természetfotósa találkozót is. Az érdekesség kedvéért mindketten az N.G. kezdőbetűket viselik nevükben!
Mivel az elszántak feltették magukban, hogy összehoznak egy liliomot a lemenő nappal, nem vártam meg míg végeznek, ott hagytam őket a kotu fotózásba mélyedve.
Nekem a nap fénypontját nem ez jelentette, hanem a fekete kökörcsineknél tett rövid látogatás. A virágok közt fekve nem is tudtam merre forduljak, minden irányban jobbnál jobb beállítások kínálták magukat.

További képek a galériámban

A csalfa vörösbegy és a türelmes örvös galamb

Ma reggel azzal mentem dolgozni, hogy vörösbegyet fogok fotózni a mentőállomás udvarán, persze csak ha a betegek is úgy akarják! Tegnap reggel, mikor haza indultam a hátsó sarokban álló bokrokon kitartóan énekelt egy hím. Még gondoltam is rá, hogy rászánok egy kis időt, de inkább siettem a liliomokhoz. Rá is fáztam, mert mára a kis dög felszívódott :(
Tizenegy felé mozgolódás támadt az ablakom (a hátsó udvarra néz) előtt álló fákon, jött két felajzott örvös galamb. A hím nekiállt hangoskodni, a másik meg szerényen beült az egyik fenyő sűrűjébe. Miután már negyedórája ment a galamb műsor, összeszedelőzködtem és kimentem fényképezni. A zajos madár teljesen lehetetlen helyre ült, totális ellenfénybe, a másikat meg csak egy pontról lehetett meglesni, a szomszéd ház falára lapulva. Mégis sikerült néhány képet összehozni róla, mert végtelen türelemmel viselte szerencsétlenkedésem a megfelelő pozíció elfoglalásával. Végül is én untam meg a kísérletezést, ő még mindig ugyanott ücsörgött, mikor bevonultam megnézni, hogy mit hoztam össze.

Látszik az ábrázatán a kérdés: Te még nem unod?

További képek a galériámban

Kockás liliom másodszor

A folyamatos csapadék utánpótlásnak hála, az ártéri és az odavezető utak kezdenek mindent elnyelő halálos ingoványra hasonlítani. Azért ma is megúsztam a beragadást, bár volt egy hosszúnak tűnő bizonytalan pillanat :)
Mindennek ellenére sikerült a liliom kollekciómat két érdekes levélállású példány képével bővítenem.

Van még jócskán bimbós virág, de egyre kevesebb, és sajnos néhány vaddisznó is tiszteletét tette a környéken (jelen esetben az igazi, négylábú változat), számos kitúrt tövet hagyva maguk után.
Közben a tavasz minden hangján énekeltek körülöttem a madarak és a nekihevült harkályok dobpergésétől visszhangzott az erdő.

Most akkor tavasz vagy tél?

Az otthoni húsvéti készülődésben kislányom jelenléte átmenetileg "nemkívánatossá" vált, ezért mi elmentünk körülnézni a Mecseken, míg a többiek végrehajtották a titkos műveleteket :)
Napközben többször havazott nálunk, így délutánra elég érdekes kép alakult ki a hegy magasabban fekvő részein és az északi völgyekben. Megcsodáltuk, többek között az erdő alját borító havas medvehagyma szőnyeget

és a hósapkás húsos som virágokat.

Közben cseppet sem volt melegünk, mert nem ide készültünk eredetileg és nem öltöztünk be az egy fokos "tavaszi" hőmérséklethez :(

Hazaérve sikerült megörökíteni a szemközti hegyoldal naplemente környéki színváltozását. Mindössze néhány perc a különbség a két kép között.

Kockás liliomok gólyával

Reggel a jóslatok ellenére kisütött a nap, így a kutya hideg ellenére délnek vettem az irányt, megtekinteni a kockás liliomokat. Útközben Mattyon, fészkén ücsörögve láttam az idei első fehér gólyámat. Lent az ártérbe vezető úton egy félig árokba csúszott kamion állta utamat, hogy honnan a nyavalyából került oda nem tudom, de sikerült kikerülnöm az útról letérve, áldva autóm terepjáró tehetségét. Némi sártúrás után (sikerült még a tetőn is elhelyezni némi sarat) megérkeztem a liliomos nyiladékhoz, ahol az ilyenkor szokásos látvány fogadott. Körös körül az erdő alján több száz tő kockás liliom virít, a virágzás különböző szakaszában, túlnyomórészt még bimbós állapotban. Némi keresgélés után sikerült kiválasztani két tövet, melyeknek környezete alkalmasnak tűnt a fényképezéshez. Sajnos a fagyos reggelen várt deres képek elmaradtak, dér híján, de nem adom fel, mert a továbbiakban is fagyos hajnalokat ígérnek az illetékesek.

További képek a galériámban

Böjti réce a 99. kerti faj

Az imént kimentem az udvarra, bezárni az autót és leoltani a kinti lámpát. Közben réce szárnyak surrogására figyeltem fel, majd halk kerepléssel elrepült felettem egy kis csapat böjti réce. Gondolom a Pellérdi-halastavak felől vagy arra tartva keveredtek erre.

Sumony, március és az idei utolsó kakasmandikó

Ma Sumonyban volt szerencsém az első füstifecskékhez, Madas Kati és Oltai Laci társaságában! Reggel a beígért napsütés helyett elég ronda borult idő volt, de legalább nem volt szél. A tavakon volt minden mint a búcsúban, a récék közül csak a hegyi nem került elő a szokásosak közül. Üstökösrécéből is volt tíz, két tojó és nyolc gácsér. Próbáltam elkapni a pillanatot, mikor lebukás előtt felugranak, de nem sok sikerrel, csak quizbird fotók lettek belőle. Maradt a hagyományos úszkálós megoldás.

Legérdekesebb madárnak a két kis kárókatonát szavaztuk meg, de ők a II. tó legtúlsó végében mozgolódtak, így leképezésükkel meg sem próbálkoztam.
Miután a madarakkal végeztünk, én még egy hirtelen ötlettől vezérelve elmentem megnézni, hogy tényleg elvirágzottak-e a kakasmandikók. Évek óta fáj a fogam erre a növényre, de eddig mindig lemaradtam a virágzásáról. Ez most is majdnem tökéletesen sikerült, de fél órányi keresgélés árán találtam egy tövet, ami még nem kókadt el, csak a szirmok széle nem volt már tökéletes.

További képek a galériámban

Leánykökörcsin séta

A Mecsekben még a virágzás kellős közepén tart ez a csodaszép növény, de a Villányi-hegységben már elvirágzott, a jól értesültek szerint.

További képek a galériámban

Azért csodálatos embertársaink nyomaival is találkoztunk jócskán! Gratulálok!

Kis koratavaszi erdőjárás

A mai borús reggelen tett röpke erdei sétám során meglátogattam egy virágzó babérboroszlán tövet,

a már viruló májvirágokat,

miközben teljes virágzásban lévő húsos somok kenték össze sárga virágporukkal a fekete kabátomat.

További képek a galériámban

Mandulavirág

Már nyílik a mandula, csak nehogy úgy legyen megint, hogy havas mandulavirágot fogunk fényképezni!

Seregélyek a kertben

Egész délelőtt a kertben rajcsúroztak, de csak két képet készítettem, mert ahogy feltűnt nekik, hogy őket lesem, azonnal elhúztak.

Elfogyott a Hold!

Ma hajnalban teljes holdfogyatkozás volt, illetve van, mert jelenleg még nem ért véget! Bízom benne, hogy nélkülem is elő tud jönni az árnyékból :)
Ezt a kis sorozatot sikerült összehozni, egy órányi fagyoskodás árán.

Sumony, február

Meglehetősen hideg (-4^oC), de gyönyörű napsütéses időben értem ki a tavakhoz. A tavak teljesen befagytak, csak a kb. 1500 réce által fenntartott lihogón volt szabad víz. A viharos széllel érkezett erős lehűlés érdekes dolgokat produkált a vízparton. A hullámverés alaposan beterítette a parti bokrokat, és érdekes jégbabákat készített a nádszálakon.

Tizenegy felé megérkeztek az első rétisasok, először ketten, aztán egyesével még hárman jöttek. Végül öt immatur sas szórakoztatott vadász kísérleteivel, a récéket boldogítva.

Ahányszor csak az egyik sas felszállt, óriási csapkodást, fröcskölést rendeztek a récék, mindannyiszor újrakeverve a felállást, úgyhogy elég jól át lehetett bogarászni a csapatot. A jégen pihenőktől közben méterekre úsztak el, szenvtelenül.

További képek a galériámban

Ja és sikerült lekapnom egy vaddisznót is!
Mézes-mustáros pácban, almával! Ott várt az ebédlőasztalon, mikor hazaértem.
Aztán sült krumpli ravatalra helyeztük és megadtuk neki a végtisztességet :)))

Tavasz, hunyor, som...

A megállíthatatlan tavasz újabb jele, a virágzó illatos hunyorok mellett,

a virágait bontogató húsos som.

Tavaszlik erre mifelénk!

Erősen nyomulnak az illatos hunyorok, van már amelyik teljes virágzásban van! Na nem ez, de volt olyan is.

Hűséges sólymok

Már azt hittem, hogy a vándorsólymok is elhagytak, mint a hajnalmadár, de mégsem! Majdnem pont egy hónapja láttam őket utoljára. Tegnap estefelé, "futtomba" szúrtam ki egyiküket a Magasház párkányán, de nem volt időm nézelődni.
Ma délután azonban mindkét madarat a szokásos pihenőhelyén találtam.
A képen látható szembetűnő méretkülönbség valós. A képek, amelyekből ezt összeillesztettem, pontosan ugyanolyan távolságból, ugyanolyan beállításokkal készültek.

Kikerics másodszor...

A hajnalmadár úgy látszik a múltkori meleggel fogta magát és haza ment. Kár, mert jó lett volna ha itt színeződik át, már ha hím őkelme.
Ebbéli bánatomban kimentem megnézni, hogy áll a kikerics virágzás. Elképesztő mennyiség van helyenként!

Sikerült kiszúrnom (megint) egy álmatlan katicát, és minő szerencse (és nagyon csekély, finom irányítás) felmászott egy kikericsre :)

Visszafelé találtam egy gyönyörű lilás színű tövet, ami ugyan nem csoda, de nem is túl gyakori.

Közben szórakoztatott kb. 200 ide-oda kavargó fenyőrigó, egy jelenlétemen méltatlankodó holló, meg hat halkan cippogó bajszos sármány, és még sokan mások.

További képek a galériámban

Kerti sasok

Az imént nem mindennapi élményben volt részem! Itthoni ténykedésem közepette, holló korrogásra figyeltem fel, ami erre nem ritka esemény, de mindig vetek rájuk egy pillantást, ha erre járnak. A hollót keresve és megtalálva, megpillantottam két böszme nagy sast, amint együtt rótták a köröket a Sós-hegy felett. Nosza kocogás a teleszkópért, állvány állítás, majd keresem a sasokat, de minő meglepetés, már hárman vannak! Egy subadult és két másodévesnek tűnő rétisas körözget felettünk, a hollóval idétlenkedve. Egyesével előfordult már itt rétisas máskor is, de többet együtt még sosem láttam itthon.
Mindenkinek hasonló madaras élményeket kívánok ezekre a kellemes tavaszias napokra, úgyis visszajön még a tél.

Sumony, január

Összevont esemény volt a mai, vízimadár és sas szinkron egyben! Elég gyenge erdményt hozott.

Mindössze egy szál fiatal rétisas volt Sumonyban, ludakból (nyári, vetési, nagy lilik) összesen 45 példány volt. A halastó bejárása után tettem egy kört a közeli "sasgyanús" területeken, de eredménytelenül.
Az egész nap mérlegéből kivonatolva:
rétisas - 1 imm
kékes rétihéja - 1 ad tojó, 2 juv
karvaly - 1 hím
egerészölyv - kb. 30
nagy őrgébics - 6
kis bukó - 10, ebből öt az elvezető csatornán bohóckodott.

Magyar kikerics először...

Ma megint kimentem a Szársomlyóra, kiválasztani a leshelyet, ahonnan a következő körben próbálkozom majd a hajnalmadár most már tíz méteren belüli fényképezésével. Már unom, hogy vágni kell a képeket, mert kicsi a madár :)
Reggel Siklósról elég ocsmány ködben indultam, már majdnem hazafelé vettem az irányt, mikor a távolban megláttam a ködből kilógó hegyet. Hurrá, ott süt a nap!
Napsütés ide vagy oda, mondhatnám, madár mozgás az nem nagyon volt.
Némi fagyos várakozás után indultam el magyar kikericsek után kutatni. Többségük csak bimbós, de vannak teljesen kinyíltak és olyan is amelyiken látszik, hogy még a havazások előtt nyílott ki. De a mennyiség elmarad az ilyenkor szokásostól, talán az idén hosszabb virágzásban gyönyörködhetünk mint tavaly.

Fényképezés közben, kicsit odébb a fűben mozgást láttam. Közelebről megnézve egy bodobácsnak bizonyult, aki tempósan gyalogolt a sűrűben, el is tűnt mielőtt még eszembe jutott volna, hogy "bizonyító felvételt" készítsek róla.
Mellesleg a hegy lábánál, a ködben -6^oC-t mutatott az autóm, fent a bányában csak -3^oC-t, kint a déli hegyoldalon pedig +8^oC-t mutatott az állványomra akasztott mini hőmérő.

További képek a galériámban