A mai sumonyi fotótúra igen eredményes volt, három új fajjal gyarapodott a galéria (üstökösgém, törpe gém, vízityúk), más fajok újabb képei mellett! Érdemes újra átbogarászni a gyűjteményt, az elmúlt néhány napban elég sok képet tettem fel!

Haza érkeztünk a nyaralásból, felkerültek a Gyékényesen és a Miklósfai-halastavakon készült képek. Utóbbi helyen sikerült eltöltenem néhány hajnali órát, sajnos elég keveset, egy nagyon kellemes-kényelmes leskunyhóban Maros Sándorral, köszönet a vendéglátásért!

Kiegészítettem a családi nyaralást, a Böddi és Kelemen-székeken tett madarászkirándulással. Mivel a szikes tavakban annyi víz sem volt, mint a kulacsomban, ilyen az én szerencsém, itt nem sok néznivaló akadt. Azért a látott kék vércsék, kis őrgébicsek, szalakóták és egyebek mellett sikerült lencsevégre kapni egy bogarászó fehér gólyát és egy ifjú tövisszúró gébicset. Utóbbit éppen a „gyakorlópályán” :)

A többiekről sajnos nem készült élvezhető kép :(

Ma munka közben (helyett) kísérleteztem a vakuval megsegített digiszkópinggal. Miután sikeresen megoldottam az ősöreg, de igen jó erőben lévő (64-es kulcsszámú) NDK-s villanókészülék rögzítését az állványfejen, hogy együtt mozogjon a felszerelés többi részével, egész délután az udvarban lakó házi rozsdafarkúkat „üldöztem”, elég jó eredménnyel.

Estefelé elmentem megörökíteni a lenyugvó nap fényében a nagyárpádi gólyákat, a saját körzetem egyetlen ötfiókás fészekalját.

www.cirlus.hu

A mai naptól végre működik a www.cirlus.hu, saját domain-em!

Nagyon szépen alakul a vándorsólyom forgalom a „Magasháznál”. Tavasszal egy fiatal tojó, nemrégiben egy fiatal hím múlatta idejét a környéken a galambok örömére. Ma pedig megérkezett a ház nagyasszonya, az „Öreghölgy”. Ez a madár - bízom benne, hogy ő az – idén tíz esztendős. 1998 nyarán, mikor először láttam, éppen a felnőttkori tollruhájába vedlett át, azóta minden nyáron megjelenik itt, hosszabb-rövidebb időre, remélem még sokáig.

Harisok éjszakája

Hajnali ötkor fejeztem be a haris felmérés aktuális körét, öt revírt regisztrálva (120 km autózással). Elég gyér eredmény, ugyanitt huszonkét harsogó hím volt a csúcs. Sebaj, volt már ilyen, meg lesz jobb is!
Már tizenöt éve rohangálok utánuk, de mindig megragad, mikor a "lábam előtt" hangoskodó madár harsogását szinte a mellkasomban érzem! Honnan van ebben a kis jószágban ekkora hang? Felejthetetlen látvány, ha sikerül megpillantani a harmatos fűben peckesen álló madarat, a tollain csillogó vízcseppekkel és a torkából pulzálva lövellő párapamacsokkal! Félreértés ne essék, nem megyek utánuk, de van a területemen több olyan hely, ahol valamilyen járt úton méterekre megközelíthetők. Nem is nagyon zavartatják magukat a lámpától sem, míg a fűbe nem lépsz, de akkor azonnal nagy csend lesz, halk motoszkálás, néhol látszik a fűszálak mozgásán, merre oson, aztán biztonságos távolságban szólal meg rövidesen.

Hú de költői voltam! Látszik, hogy a kedvenceim egyike, szorosan a sövénysármány után :)

Kép nincs, de „zenei aláfestéssel” szolgálhatok, ma éjszakai felvétel!

Éljenek és viruljanak sokáig a harisok!

Kipróbáltam mi lesz, ha megpróbálok nyolc méterről virágot digiszkópozni, eredmény egy tarka nőszirom. Nem is rossz!

A mai és tegnapi Szársomlyón tett bejárások eredményeként búbosbanka és kis tarkalepke képekkel gyarapodott a galéria.

Rövid közlemény: május 8-án, a kerti gezével 97-re bővült a kert-listám.

Délelőtt bejártam a sövény-ösvényt a Szársomlyón, de sajnos a várt csíkospofát nem sikerült megtalálni, így kénytelen voltam a bajszos sármányokkal vigasztalódni. Nagyon nem kell érte sajnálni! Messziről láttam egy érdekes hantmadárszerűséget, amit nem sikerült meghatározni, de holnap reggel újra megpróbálom :)

A mai sumonyi séta eredményeképp frissült az üstökösrécés oldal.

Reggel, gyönyörű tavaszi napsütésben, rászántam a pogányi ürgékre egy órácskát. A biztonságiak meg rászántak egy kört, hogy mi a ménkűt csinál, az a fűben ücsörgő jóember azzal a bazi csővel a repülőtér szélén? Szerencsére nem jöttek túl közel, nem zavarták meg az áhítatot!

Filozofikus hangulatomban bővítettem a mottó lapot (amúgy a főoldalról érhető el)!

Csenge lányommal meglátogattuk a kedvenc májvirágos helyemet, majd megnéztük a tavaly talált babérboroszlánokat is, ők is köszönik szépen, megvannak.

Kora reggel sokkal kegyesebb volt az idő, csak a sár volt irdatlan! A kockás liliomos oldal bővült!

Végre, az idén nem késtem le a kockás liliomok virágzását! Ugyan az idő nem kényeztetett különösebben, de sebaj, a virágok gyönyörűek!

A FEHOVA-ra menet elugrottunk Szántódra, meglátogatni a jeges búvárt, ha már ilyen türelmesen megvárta, míg arra járok. Az elrettentő idő ellenére (eső, szél) pillanatok alatt meglett, fotózni nem sikerült, mert a komp elindult és a kavarodásban úgy eltűnt, hogy elő sem került többet. Így csak a két kitartó sarki búvárról készült néhány kép, hiába állt el az eső közben.

A mai Szársomlyón tett séta eredménye, tucatnyi bajszos sármány társaságában egy tojó sövénysármány, meg egy magasban járőröző vándorsólyom. A hím csíkospofájú most sem került elő, de majd legközelebb! Hangulat a szokásos, gyíkok, lepkék, mandulavirág!

Reggel a sövénysármányok nem voltak sehol, bizonyára a kényelmesebb madarakkal együtt otthon maradtak, tekintettel a kényelmesebb madarászokra (tök borult ég, szemerkélő izé, szél 3(4) Bft, 6 ^oC)! Ennek ellenére a mandula virágzik, a magyar kikerics meg már elvirágzott, nincsenek friss virágok. A sövények helyett kárpótlásul, az elmaradhatatlan bajszos sármány mellett, két tüzesfejű királykához volt szerencsém, vagy harmincas vegyes cinege csapatban.

Megvolt az év első sövénysármány megfigyelése a Temető-völgyben, így elment az új Birdline első sms-e is! Két óra alatt kétszer sikerült egy(?) tojót megszemlélnem néhány percig, nem volt egyszerű feladvány lencsevégre kapni, nagyon sunyi módon bujkált a legsűrűbb bokrokban. A képek a borult idő és a távolság miatt nem éppen a legjobbak (csak videograbek), de a határozáshoz szükséges bélyegek jól látszanak. Amúgy nem vagyok meggyőződve arról, hogy egyazon madár van a két képen!

A télről csak annyit, hogy több sértődötten rejtekébe kocogó fali gyíkkal találkoztam, nem beszélve a fűben pattogó sáskákról, álmosan bóklászó katicákról és egyéb ilyentájt nem szokványos lényekről. Bár a Szársomlyón az elmúlt jó néhány évben tett számtalan látogatásom alatt sok hasonló élményben volt részem, azért ez a tél felülmúlja mindet! Alig van már frissen nyílott magyar kikerics!