Kikerics másodszor...

A hajnalmadár úgy látszik a múltkori meleggel fogta magát és haza ment. Kár, mert jó lett volna ha itt színeződik át, már ha hím őkelme.
Ebbéli bánatomban kimentem megnézni, hogy áll a kikerics virágzás. Elképesztő mennyiség van helyenként!

Sikerült kiszúrnom (megint) egy álmatlan katicát, és minő szerencse (és nagyon csekély, finom irányítás) felmászott egy kikericsre :)

Visszafelé találtam egy gyönyörű lilás színű tövet, ami ugyan nem csoda, de nem is túl gyakori.

Közben szórakoztatott kb. 200 ide-oda kavargó fenyőrigó, egy jelenlétemen méltatlankodó holló, meg hat halkan cippogó bajszos sármány, és még sokan mások.

További képek a galériámban

Kerti sasok

Az imént nem mindennapi élményben volt részem! Itthoni ténykedésem közepette, holló korrogásra figyeltem fel, ami erre nem ritka esemény, de mindig vetek rájuk egy pillantást, ha erre járnak. A hollót keresve és megtalálva, megpillantottam két böszme nagy sast, amint együtt rótták a köröket a Sós-hegy felett. Nosza kocogás a teleszkópért, állvány állítás, majd keresem a sasokat, de minő meglepetés, már hárman vannak! Egy subadult és két másodévesnek tűnő rétisas körözget felettünk, a hollóval idétlenkedve. Egyesével előfordult már itt rétisas máskor is, de többet együtt még sosem láttam itthon.
Mindenkinek hasonló madaras élményeket kívánok ezekre a kellemes tavaszias napokra, úgyis visszajön még a tél.

Sumony, január

Összevont esemény volt a mai, vízimadár és sas szinkron egyben! Elég gyenge erdményt hozott.

Mindössze egy szál fiatal rétisas volt Sumonyban, ludakból (nyári, vetési, nagy lilik) összesen 45 példány volt. A halastó bejárása után tettem egy kört a közeli "sasgyanús" területeken, de eredménytelenül.
Az egész nap mérlegéből kivonatolva:
rétisas - 1 imm
kékes rétihéja - 1 ad tojó, 2 juv
karvaly - 1 hím
egerészölyv - kb. 30
nagy őrgébics - 6
kis bukó - 10, ebből öt az elvezető csatornán bohóckodott.

Magyar kikerics először...

Ma megint kimentem a Szársomlyóra, kiválasztani a leshelyet, ahonnan a következő körben próbálkozom majd a hajnalmadár most már tíz méteren belüli fényképezésével. Már unom, hogy vágni kell a képeket, mert kicsi a madár :)
Reggel Siklósról elég ocsmány ködben indultam, már majdnem hazafelé vettem az irányt, mikor a távolban megláttam a ködből kilógó hegyet. Hurrá, ott süt a nap!
Napsütés ide vagy oda, mondhatnám, madár mozgás az nem nagyon volt.
Némi fagyos várakozás után indultam el magyar kikericsek után kutatni. Többségük csak bimbós, de vannak teljesen kinyíltak és olyan is amelyiken látszik, hogy még a havazások előtt nyílott ki. De a mennyiség elmarad az ilyenkor szokásostól, talán az idén hosszabb virágzásban gyönyörködhetünk mint tavaly.

Fényképezés közben, kicsit odébb a fűben mozgást láttam. Közelebről megnézve egy bodobácsnak bizonyult, aki tempósan gyalogolt a sűrűben, el is tűnt mielőtt még eszembe jutott volna, hogy "bizonyító felvételt" készítsek róla.
Mellesleg a hegy lábánál, a ködben -6^oC-t mutatott az autóm, fent a bányában csak -3^oC-t, kint a déli hegyoldalon pedig +8^oC-t mutatott az állványomra akasztott mini hőmérő.

További képek a galériámban

Hajnalmadár, végre jó időben!

További képek a galériámban

Végre kisütött a nap, köd sem volt, a hajnalmadár gyönyörűen mutogatta magát!
Ma arra gyúrtam, hogy elkapjam a pillanatot, mikor kitárja a szárnyát. Ennek érdekében az A95-t "nagy sebességű" (2 kép/sec) sorozatfelvétel üzemmódban kellett nyüstölni, csak úgy találomra, mert amikor látod a szárnyát kifelé indulni, akkor már le is késtél róla. Voltak rövid időszakok, mikor folyamatosan csapkodott a szárnyával, ilyenkor kellett rendületlenül nyomni a gombot, míg a gép bírja aggyal. Szegény gép alig győzte karistolni a sok jpg-t a CF kártyára. Azért egész jól sikerült, bár több mint százötven kép közül mindössze négyen látható a kívánt momentum, elfogadható minőségben.
Azért maradt még ebben a hajnalmadár dologban kihívás :)

Alább még két hangulatkép a madár kedvenc sziklafaláról.

Hófödte Kopaszon

Tettünk családilag egy estébe nyúló hótúró túrát, a Villányi-hegység nyugati végében, a Kis- és Nagy-hegyen, más néven a Kopasz-cseren.

A hó itt-ott térdig ért, de ez még Csenge lányom sem akadályozta, fele úton ő ment elől és vadul törte az utat. Fény sem volt, de ez nem akadályozott abban, hogy próbálkozzam!