Mikor a nap lebukott a Jakab-hegy mögött és a felhők elkezdtek színesedni, kaptam magam és átrobogtam a szomszéd dűlőbe, ahonnan tisztább kilátás nyílik nyugat felé.
Rövidesen a felhők "lángolni" kezdtek, vöröses lángnyelvekkel borítva a nyugati égboltot.
Véletlen néztem fel a hátam mögé és vettem észre, hogy a már felkelt Hold körül a felhők bíborba öltöztek, a naplemente rájuk vetődő fényében. Szerencsém volt, mert ez a fényjelenség csak néhány percig tartott, aztán a felhők gyorsan elszürkültek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése