Ha már arra felé jártunk, ellátogattunk a kis héják lelőhelyére, amit a helyi hivatalos természetvédelem "agyon titkosított" a madarászok miatt-ellen(?), a madarak védelme érdekében, holott a terület kiválóan áttekinthető egy igen közeli településre vezető közútról. Ez sokak számára, így számomra is kevéssé volt érthető, de hagyjuk! A pontos útbaigazításért köszönet a helyileg illetékes madarász barátomnak. A kis héjákat, a hímet és a tojót is, a nevezett út széléről, mindössze negyven perc alatt sikerült meglesni. Eközben a lakhelyükül szolgáló erdőfolt túlsó oldalán, a védelem jegyében, folyamatos traktorizált agrártevékenység zajlott, de hagyjuk.
Értelmes kép róluk nem született, csak távoli röpképek, melyek közül a legjobbat mellékelem. Aki hiszi, aki nem, ez egy kis héja! :)
A kirándulás érdekessége volt még odafelé egy útszéli fáról felugrasztott kígyászölyv és visszafelé néhány bamba mezei nyúl
és egy molnárgörény, aki előttünk kocogott át az úton, mintha ott sem lettünk volna.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése