És jól is végződött a nap. A lemenő nap utolsó előtti sugaraiban ott sütkérezett a 25. emeleti párkányon az öreg tojó vándorsólyom.
Aztán hopp, elrúgta magát, leírt egy kört a ház körül és eltűnt. Összecsomagoltam a holmimat és átmentem a túloldalra, hátha nem ment messzire. Nem ment. Éppen a vacsoráját fogyasztott, egy tollfelhő közepében ülve!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése