2016. június 22., szerda

A retyezáti medve, meg egyebek

Immár harmadszor egy hetet töltöttünk fotózással és túrázással a Retyezát-hegységben, a Bukura-tó mellett. Vasárnap estére érkeztünk meg a Pelága-rét melletti parkolóba (1600 m tszf), gyorsan átcuccoltunk a közeli menedékházba és vacsora után szunnyadni tértünk. Másnap várt ránk a hét fénypontja, teljes fotós és tábori felszereléssel (az enyém 35 kg-os) 3,5 km-t kell ballagni, fel 2060 m-re, a tó melletti táborhelyre. Na de mivel ezt már kétszer is túléltük, egyszer már szakadó, jéghideg esőben is, most sem jelenthetett problémát! Az első 500 méter! A többit hagyjuk, megint túléltük. De az utolsó 500 méteren megint bejött egy kis nevelő célzatú eső, ezúttal jéggel!
A tavalyi ugyanebben az időpontban ugyanitt eltöltött hetünknek meteorológiailag köze sem volt a mostanihoz. Ennyi havat és befagyott tengerszemet még nem láttam itt. Az idő a helyi viszonyokhoz képest jó volt, bár többször megáztunk, de nappal kellemes 10-12 fokos túraidő volt, némi könnyed hajnali fagyokkal fűszerezve.
Akkor mindjárt a közepébe vágva, kezdeném a hét legfényesebb fénypontjával, a MEDVÉvel!
A Bukura csúcs megmászása után a Bukura-nyereg felé ereszkedve kedvesem kérdezett rá, ugyan mi lehet az a jószág ott a Bukura II oldalában? Mi lett volna, ha nem egy medve a bocsával!

A medve és bocsa!


A medvevadász (Móni nem csak medvét fényképezett)
 

Mozgalmas hét volt ez medveileg a Bukura vidékén! Hétfőn felfelé jövet mi találtunk egy izgalmasan nagyon friss medvenyomot az ösvény sarában, szerdán egy román fotós látott egy fiatal példányt a Retyezát-csúcs közelében, csütörtökön mi találtuk ezt a bocsos anyamedvét a Bukura-nyeregnél.

A hétfői nyom.