2012. július 4., szerda

Gólyák, forgószelek, aknák...

Az idei gólyaszámlálás a tavalyihoz képest kicsit szerényebb, de korántsem rossz eredményt hozott. A fészkelőpárok száma ugyan alig csökkent, de sajnos a fiókák száma jelentősen. Azért így is meglett a kötelező ötös fészekalj, habár meglepetésemre nem ott ahol vártam volna.


Közben több érdekesség is adódott. Csarnótáról kifelé jövet, a tarló felett veszettül vibráló levegőben (38 fokot mutatott a hőmérő) egy pofás kis forgószelet pillantottunk meg. Majd mellette kialakult egy másik is és rövidke kergetőzés után a két portölcsér egyesült egy naggyá, aztán megszűnt létezni.




Az ilyenkor szokásos Drávában úszkálás sem maradhatott el, anélkül ki sem bírtuk volna estig ebben az időben. A meglepi akkor ért, mikor a folyóparton évek óta megszokott parkolóhelyemre bekanyarodva ezzel a pofás aknaveszélyt jelző táblával szembesültem! A vicc az egészben, hogy hosszú évek óta járom a környéket és nem egyszer jártam már a tábla mögötti területen is, csak akkor még nem voltak itt a táblák. Pedig hát a konfliktus, minek kapcsán az aknák idekerülhettek, nem tegnap ért véget. Csak most kapott észbe valaki, hogy itt szabadon járnak-kelnek a népek, mert már nincs határsáv egy ideje?


Amúgy meg úgyis nagy szívfájdalmam volt, hogy tavaly Dalmáciában nem fotóztam ilyesféle aknamezős táblát emlékbe, addig halogattam, míg elmaradt. Sebaj, az már nem is hiányzik, hiszen a hazai sokkal jobb, ugyebár!
Mindezen érdekességek után, a számlálást Drávacsehiben befejezve, egy csodás naplementével búcsúztattuk a sikeres napot.


No és egy igen kellemes vacsorával a Tenkes csárdában, amit szintén mindenkinek teljes szívemből ajánlok!