Az utolsó tekercs

Ma reggel betértem Gábor barátom laboratóriumába, mert nemrég jelentős feladatot bíztam rá. Elő kellett hívnia az utolsó tekercs diámat! A dolog pikantériája az, hogy azt a tekercset 2004 nyarán exponáltam el, mikor a Vénusz áthaladt a Nap előtt. Azóta dekkolt a gépben, aztán egy ideje, mikor eszembe jutott létezése, egy dobozba zárva várta a végítéletet, lesz belőle akármi, vagy mégsem? Túl sokat nem vártam tőle, de Gábor halovány mosolya előre sejtette a szörnyű végeredményt. Az amúgy csodás színekkel kápráztató Kodak dia egy halványszürkés-ciános-kékes-nemistudommilyen árnyalatokban tobzódó, elhalványult, kifoltosodott szörnyedménnyé lett! Az idő vasfoga! Azért elteszem, mégis ez az utolsó. Bár ki tudja?