2008. november 17., hétfő

Előbb köd, aztán szél! Csöbörből vödörbe.

Hétvégén volt itt az ideje az e havi szinkronnak Sumonyban. Szombaton köd volt, vasárnap még sűrűbb köd volt. Azért tettem egy kísérletet és kimentem. Persze ezzel az erővel otthonról is elnézhettem volna errefelé, akkor sem láttam volna kevesebbet! Így egy jó órányi "tapogatózás" után haza jöttem, egy szebb holnap reményében!
El is jött a hétfő reggel, a ragyogó tiszta égen néhány felhőpamaccsal, végtelen látótávolsággal. És persze fülszaggató széllel! De akkor is jobb látni a semmit, mint csak sejteni, hogy nincs ott semmi! Szerencsére a szél a délelőtt döntő részében mérsékelt maradt, nem igazán zavarva a megfigyelést.
Azért nem volt annyira semmi, még akkor sem, ha ez az egy szál bütykös ásólúd volt a legérdekesebb faj. Szép látvány volt a lecsapolt II. tó medrében a 170 nagy kócsag és 220 szürke gém vegyes társasága, körítve vagy 1200 tőkés és csörgő récével, 800 danka- és 50 sárgalábú sirállyal. Sajnos a várakozás ellenére a partimadarakat mindössze 40 bíbic és 12 havasi partfutó képviselte. Persze mindezt úgy, hogy közben zajlott a lehalászás és folyamatosan riasztották mind azt a 15 kárókatonát. Naná, hogy a ludakból csak egy átrepülő vetési jutott! Azért az egész idő alatt itt ténfergő két fiatal rétisas is mindent megtett, hogy a jelenlévők ne tunyuljanak bele a jólétbe. De az ostoba baromfik még a tó felett átsuhanó kékes rétihéja pártól is frászt kaptak és hatalmas kavarodást rendeztek. Szerencsére, mert az ásólúd egy ilyen helycserés támadás után került elő a tumultusból.
Egészében szép délelőtt volt, kevés eredménnyel.