2008. november 29., szombat

Kirándulások erre-arra

Az elmúlt két napon kirándultunk a Nyugat-Mecsek és a Zselic határán. Első nap falujáró-tókerülő sétát tettünk Kovácsszénáján és a közelében fekvő Kovácsszénájai- és Hermann Ottó-tavak, az orfűi tólánc utolsó két tagja körül. Második nap programja falujárás volt, a tágabb környék többi apró településén. Az alábbi képeket csak úgy, menetközben szedtem össze.





Szatinán rábukkantunk még egy érdekes és ritka relikviára is, amit a valaha volt iskola falán őriznek. :)

2008. november 26., szerda

Nekem persze...

...megint csak egy jutott!!!
Völgyi Sanyit elküldöm szemészhez, biztos csak kettőslátása volt a múltkor, mikor két hajnalmadarat látott egyszerre Nagyharsányban. Mert én megint csak egyet láttam. Szegény "falkusznak" csak egyetlen társa volt, a már rendszeresnek mondható hamvas küllő, akivel együtt rótták a sziklafalat, el-eltünedezve a repedésekben.
Na hol a madár?

Itt a madár!


Azért kellemes kora délelőtti séta volt, a napok óta hiányolt napsütésben légiparádézó hollókkal, vörös vércsével, karvallyal, meg az elmaradhatatlan három bajszos sármánnyal.

2008. november 17., hétfő

Előbb köd, aztán szél! Csöbörből vödörbe.

Hétvégén volt itt az ideje az e havi szinkronnak Sumonyban. Szombaton köd volt, vasárnap még sűrűbb köd volt. Azért tettem egy kísérletet és kimentem. Persze ezzel az erővel otthonról is elnézhettem volna errefelé, akkor sem láttam volna kevesebbet! Így egy jó órányi "tapogatózás" után haza jöttem, egy szebb holnap reményében!
El is jött a hétfő reggel, a ragyogó tiszta égen néhány felhőpamaccsal, végtelen látótávolsággal. És persze fülszaggató széllel! De akkor is jobb látni a semmit, mint csak sejteni, hogy nincs ott semmi! Szerencsére a szél a délelőtt döntő részében mérsékelt maradt, nem igazán zavarva a megfigyelést.
Azért nem volt annyira semmi, még akkor sem, ha ez az egy szál bütykös ásólúd volt a legérdekesebb faj. Szép látvány volt a lecsapolt II. tó medrében a 170 nagy kócsag és 220 szürke gém vegyes társasága, körítve vagy 1200 tőkés és csörgő récével, 800 danka- és 50 sárgalábú sirállyal. Sajnos a várakozás ellenére a partimadarakat mindössze 40 bíbic és 12 havasi partfutó képviselte. Persze mindezt úgy, hogy közben zajlott a lehalászás és folyamatosan riasztották mind azt a 15 kárókatonát. Naná, hogy a ludakból csak egy átrepülő vetési jutott! Azért az egész idő alatt itt ténfergő két fiatal rétisas is mindent megtett, hogy a jelenlévők ne tunyuljanak bele a jólétbe. De az ostoba baromfik még a tó felett átsuhanó kékes rétihéja pártól is frászt kaptak és hatalmas kavarodást rendeztek. Szerencsére, mert az ásólúd egy ilyen helycserés támadás után került elő a tumultusból.
Egészében szép délelőtt volt, kevés eredménnyel.

2008. november 11., kedd

Falkusz : vándor - 2 : 1

És jól is végződött a nap. A lemenő nap utolsó előtti sugaraiban ott sütkérezett a 25. emeleti párkányon az öreg tojó vándorsólyom.
Aztán hopp, elrúgta magát, leírt egy kört a ház körül és eltűnt. Összecsomagoltam a holmimat és átmentem a túloldalra, hátha nem ment messzire. Nem ment. Éppen a vacsoráját fogyasztott, egy tollfelhő közepében ülve!

Gyors reggeli kör

Miután lefutottam a szokásos hétköznapi kört, családtagjaim rendeltetési helyükre juttatva, sétáltam egyet a Magasház körül. Jó öt perc után megpillantottam a két kergetőző hajnalmadarat, jó magasan a déli homlokzaton. Egyikük tempósan ereszkedett lefelé, a másik a legfelső szint környékén maradt. A közelebbi "falkuszra" kattintottam kettőt, ezután a madár nyugat felé kirepült és eltűnt szem elől.

A másikról is készült három dokufotó, valami zsákmánnyal a csőrében, aztán mentem a dolgomra.
Vándorsólymot nem láttam, de attól azért jól indult a nap!

2008. november 8., szombat

Hűségjutalom :)


Késő délelőtt Siklóson jártam és miután a szervizben végre visszaadták az autómat, kiugrottam a nagyharsányi "falkuszt" meglátogatni. Szép-szép a Magasházon a két hajnalmadár egyszerre, de itt azért mégis szebb a környezet! Meg is jutalmazott hűségemért, jó tíz percnyi tollászkodós pózolással. Van a képek közt amihez hasonlóm még nincs is, pedig a borult idő miatt nem is számítottam semmi jóra!


2008. november 7., péntek

Nádirigós képeslap

Az Ábrahámhegyi "Nádirigó" Környezet- és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület egy hónapja kért tőlem egy nádirigó képet üdvözlőlapnak. Elkészült és kaptam belőle bemutató példányt. Nekem nagyon tetszik! :)

2008. november 6., csütörtök

Alakul!

Alakulnak a dolgok! Ma egyszerre láttam a Magasházon egy hajnalmadarat és egy vándorsólymot! Már csak egy látótérbe kellene hozni őkelméket. A "falkusz" a ház északi falán matatott a résekben, a sólyom pedig a nyugati oldal egyik legfelső párkányán múlatta idejét. Nem is voltak olyan messze egymástól! :)

Később voltak elvetemült madarászok akik azt állították, hogy ők mindkét hajnalmadarat látták! :)

2008. november 5., szerda

BirdPhotographyHungary

Hiánypótló, nagyszerű kezdeményezés! Palánkai Zsolt jóvoltából megkezdte működését az első hazai madárfotós közösségi fórum! Mindenkinek javaslom, hogy tekintse meg a gyorsan gyarapodó gyűjteményt!

2008. november 3., hétfő

És ismét meg még egy!

Este a sumonyi táborban újabb berki poszátát fogott a már gyakorlott csapat!

Mégis láttam berki poszátát Sumonyban!


Reggel kaptam a hírt, kis kerülővel, hogy a sumonyi gyűrűzőtáborban visszafogták az október 25-én megkerült berki poszátát! Ugyanabban a hálóállásban, az "Akácosban". Felhívtam az elkövetőt, Staudinger Istvánt (a team másik tagja Kiss Krisztina), hogy ha még bent van a madár, szívesen megnézném. Bő félóra múlva saját szememmel és objektívemmel csodálhattam meg Baranya megye és a Sumonyi-halastavak, immáron másodszor elcsípett első berki poszátáját.

2008. november 1., szombat

Meg még egy!

Ma reggel felhívott Kiss Tamás, hogy ugyan tagnap már nem tudta megnézni a hajnalmadarat a Magasházon, de ma kárpótlásul mindjárt kettőt is talált. Ezzel a Baranyában huszonnégy órán belül megfigyelt "falkuszok" száma háromra emelkedett!
Nekem bő félórányi körözés után sem sikerült látnom egyiket sem. Éppen kezdtem elpakolni az állványt meg a teleszkópot, mikor végre megpillantottam őket, amint az északi falról a keleti homlokzatra röppentek át kergetőzve. Egyikük mindjárt el is tűnt egy erkélyen, a másik meg magasan, a legfelső szinten kezdte átfésülni a falat. Fényképezni nem volt már időm, meg amúgy is túl magasan voltak, hogy értelmes kép szülessen. De legalább láttam őket!
Úgy tűnik, hogy a keresztcsőrűek és fenyőszajkók mellett a hajnalmadarak "invázióját" is élvezhetjük ebben a téli szezonban! A fenyőszajkóknak üzenem, hogy hiányoznak még a baranyai listámról!

Már körvonalazódik lelki szemeim előtt a galambot tépő vándorsólymot zaklató hajnalmadarakról készült kép! :)))