www.OnodiMiklos.hu | Galéria-Gallery | Magamról | About me | Vendégkönyv-Guestbook
____________________________________________________________________________________________________________________________________________

2007. november 30., péntek

Tüzesfejű látogató

Az imént meglátogatott kertlistám 98. faja, a rég várt és hiányolt tüzesfejű királyka. Gyors tempóban végigpattogott a ház körüli bokrokon és azzal a lendülettel tovább is ment, mindössze néhány percig maradt. Nyilván nem ő volt az első, de a többieknek nem jutott dicsőség, mert rosszkor jártak erre :)))

2007. november 29., csütörtök

Pécsi vándorok

Reggel két vándorsólymot találtam a Magasházon, az öreg tojót, amelyik már kilenc éve jár vissza ide és egy hímet, amelyik valószínűleg azonos a tavasszal megjelent másodéves madárral, csak azóta jól kikupálódott. Miután bemutattam őket a lányom óvodás csoportjának (teleszkóp+digigép+laptop, az óvoda udvaráról rálátni a "Magasház"-ra), majd videóra vettem egyikük reggelijét, este még levágtak egy légibemutatót a galambok nagy örömére, aztán a ház valamelyik zugában szunyálni tértek. Reggel majd rájuk nézek megint.
Az alábbi felvételen a
reggeliző sólyom látható.


2007. november 28., szerda

Szársomlyó, sövény...

Szombaton délelőtt Dudás Gyuri három sövénysármányt látott a Régi-bányában, egy hímet és két tojót. Sajnos csak ma, négy nappal később tudtam kimenni, így nem is sikerült találkoznom velük. Sebaj, majd visszajönnek, mert ilyenkor sem kódorognak messzire.

Helyettük megnéztem a hajnalmadarat, láttam egy pár bajszos sármányt, megnéztem a múltkori virágzó óriás szegfűt (a hó és fagy ellenére még több virágot bontott) és kerestem az első magyar kikericseket, de még nem bújtak elő. Ez volt a délelőtt.

A nap befejezéseként még a listára került egy hím vándorsólyom is a "Magasház"-on. Kár, hogy ezek a gyönyörű madarak mindig ezen a ronda épületen dekkolnak, választhatnának valamivel festőibb háttert is :)

2007. november 17., szombat

Sumony, november

Megtettük amit meg kellett, ebben az ocsmány időben - a fényképezőgép elő sem került a hátizsákból - kimentünk szinkronozni Lengyel Attilával.
A várt reggeli libahúzás helyett a hangágyú folyamatos durrogását élvezhettük és gyönyörködtünk a tavakon cirkáló hivatásos "kormorán-riasztó" látványában. Ha ez így marad, akkor ennyit az idei sumonyi lúdszezonról :(
Azért a lecsapolt II. tavon talált öt bütykös ásólúd és a tavakon, meg a környéken látott hat rétisas, három kékes rétihéja, egy héja és öt nagy őrgébics némileg kárpótolt.

2007. november 10., szombat

Félsiker

A mai hajnalmadarazás félsikert hozott, a madár megvolt, de sem jönni, sem menni nem láttam. Nem tudom hogy csinálta, szellemesdit játszott. A képek jó messziről készültek, a múltkoriak után csak dokumentációnak valók. Bár ez az ágaskodós jópofa.

2007. november 8., csütörtök

Az élet nem habostorta!

Elhatároztam, hogy meglesem, hová jár ki a szársomlyói hajnalmadár a bányából, mikor el-eltűnik. A bányából mindig csak annyit látni, hogy felköröz, aztán elsuttyan nyugat felé. Elfoglaltam egy erre alkalmatosnak tűnő kilátóhelyet a hegygerinc közelében, a bányafal tetején, ahonnan belátni a hegyoldal nagy részét is. Másfél órát vártam (ennyire futotta ma), ezalatt jött arra vándorsólyom, kékes rétihéja, egerészölyvek, vörös vércse, bajszos sármány és szőlőrigók, sok egyéb mellett, DE hajnalmadár AZ NEM! ghrrr!
Ennyit a szépen eltervezett megfigyelésről. Sebaj, holnapután, ha az időjárás is úgy akarja, újból megpróbálom!

2007. november 6., kedd

Hajnalmadár, sólyom, sas...

Jó kör volt a mai délelőtt!
A Szársomlyón, a Régi-bánya hajnalmadara ott volt a helyén, bár csak néhány tiszteletkör erejéig mutatkozott. És egyedül!
Miért mindig csak az idelátogató "idegenek" látják párosával???
A hegyoldalon, a bánya körül sétálva, belebotlottam egy virágzó óriás szegfű tőbe (Dianthus giganteiformis, a hegy egyik ritkasága), meg egy bajszos sármányba. Aztán átmentem a Temető-völgybe, hátha ott több szerencsém lesz a sármányokkal. Újabb két bajszos mellett, mindjárt a kocsi mellől, beesett egy kerecsensólyom, ami erre felé nem igazán gyakori. Feljebb egy virágos kőris vöröslő lombjából sikerült kiugratni, két bamba erdei fülesbaglyot, miután meg akartam tudni miért cirkuszolnak a cinegék a fa körül. Hazafelé indulóban még bekörözött fölém egy öreg rétisas, méltóképpen búcsúztatva a jó időt, a tolakodó felhők alatt.