2007. június 20., szerda

Nagyon szépen alakul a vándorsólyom forgalom a „Magasháznál”. Tavasszal egy fiatal tojó, nemrégiben egy fiatal hím múlatta idejét a környéken a galambok örömére. Ma pedig megérkezett a ház nagyasszonya, az „Öreghölgy”. Ez a madár - bízom benne, hogy ő az – idén tíz esztendős. 1998 nyarán, mikor először láttam, éppen a felnőttkori tollruhájába vedlett át, azóta minden nyáron megjelenik itt, hosszabb-rövidebb időre, remélem még sokáig.

2007. június 12., kedd

Harisok éjszakája

Hajnali ötkor fejeztem be a haris felmérés aktuális körét, öt revírt regisztrálva (120 km autózással). Elég gyér eredmény, ugyanitt huszonkét harsogó hím volt a csúcs. Sebaj, volt már ilyen, meg lesz jobb is!
Már tizenöt éve rohangálok utánuk, de mindig megragad, mikor a "lábam előtt" hangoskodó madár harsogását szinte a mellkasomban érzem! Honnan van ebben a kis jószágban ekkora hang? Felejthetetlen látvány, ha sikerül megpillantani a harmatos fűben peckesen álló madarat, a tollain csillogó vízcseppekkel és a torkából pulzálva lövellő párapamacsokkal! Félreértés ne essék, nem megyek utánuk, de van a területemen több olyan hely, ahol valamilyen járt úton méterekre megközelíthetők. Nem is nagyon zavartatják magukat a lámpától sem, míg a fűbe nem lépsz, de akkor azonnal nagy csend lesz, halk motoszkálás, néhol látszik a fűszálak mozgásán, merre oson, aztán biztonságos távolságban szólal meg rövidesen.

Hú de költői voltam! Látszik, hogy a kedvenceim egyike, szorosan a sövénysármány után :)

Kép nincs, de „zenei aláfestéssel” szolgálhatok, ma éjszakai felvétel!

Éljenek és viruljanak sokáig a harisok!

2007. június 7., csütörtök

Kipróbáltam mi lesz, ha megpróbálok nyolc méterről virágot digiszkópozni, eredmény egy tarka nőszirom. Nem is rossz!